Szabályozás Print

Fogyatékosság, diszlexia, tanulási zavar : Törvényi szabályozás ismertetése

Összeállította  Krasznár Felicia  2008. május


Az esélyegyenlőség biztosítása, törvényi szabályozás jelentősége az, hogy a törvényben biztosított jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segíti, többletjuttatásokat és kedvezményeket állapít meg.

Alkotmány
8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit 70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.              (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg  
1998 évi XXVI. Törvény a fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
2. § (3) A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek  13. § (1) A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint   
2003 évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő  
29/2002 (V.17) OM rend a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről

2. § (1) A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők, valamint a felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató fogyatékos hallgatók a fogyatékosságukra való tekintettel a 4. § szerinti szakvélemény alapján kérhetik az intézmény engedélyét a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentésre, vagy annak más módon történő teljesítésére, valamint a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra  (2) Amennyiben a fogyatékossággal élő jelentkező a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. § (10) bekezdése alapján, az érettségi, illetve a felvételi vizsgán kedvezményben részesült, azt részére a tanulmányok folytatása során is biztosítani kell  
2001. törvény a felnőttképzésről
Annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:  1. § Az állam - e törvény keretei között - mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot. További pontok: A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE, A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI,FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK  
2005. CXXXIX. felsőoktatási törvény
39. § (7) A Kormány előnyben részesítési követelményt állapíthat meg:  c) fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartozók     részére azzal, hogy az előnyben részesítés kizárólag az előnyben részesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez  44. § (1) Ha a felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásához e törvény felhatalmazása alapján vizsgán való részvételt ír elő, fogyatékossággal élő jelentkező esetén középiskolai tanulmányok során nyújtott mentesítést, a vizsgázás sajátos formáját biztosítani kell. Megilleti ez a jog azt is, akinek a középiskolai tanulmányai során nem biztosítottak ilyen lehetőségeket, de igazolja, hogy fogyatékossággal élő (3) A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendjét a Kormány határozza meg.  55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat    államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető  61. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetőleg szintje alól.   A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez  147. § 8. fogyatékossággal élő hallgató: az a hallgató, aki testi, érzékszervi, értelmi,    beszédfogyatékos, autista, pszichés fejlődési zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és    súlyosan akadályozott (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus),  
79/2006. IV. 5. kormányrendelet a felsőoktatási törvény végrehajtásáról
Előnyben részesítési követelmények  A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje  A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elvek    A Kormány 372/2007.(XII.23) Korm. rendelete a felsőoktatás területét érintő  egyes kormányrendeletek módosításáról.  11.§ AVHR. 18 0 5 bekezdés  b pontja a következő  bg alponttal egészül ki: ( Beszéd és más fogyatékos különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia ) hallgató esetében…..ha a fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli és írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizsga letétele alól,  12 § A VRH 19. 0 (2) bek helyébe a következő rendelkezés lép: az 1. bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt  és erre tekintettel tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvényben meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottság, amennyiben fogyatékosságát később állapították meg, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet jogosult.